2015. július 24., péntek

 










Az Aich- és az Ewald-család fényképei
 


 
 ifj. Haggenmacher Henrik
 
2014 nyarán egy közismert internetes „piactér” francia eladójánál megláttam Haggenmacher Henrik Uher Ödön fényképész műtermében készült portréját. Alaposabb vizsgálat után kiderült, hogy az áruba bocsátott képek között több összefügg egymással, egy családi fényképgyűjteményre akadtam. Összesen 56 kis- és nagyméretű fotót vásároltam meg. A fényképek némelyikének verzóján ceruzás, idős kéz írása utalt a családi kapcsolatokra. Többnyire az „Onkel” és „Tante” megnevezés szerepelt rajtuk, és a leggyakrabban előforduló név az „Aich” volt. Érdemesnek tűnt utánajárni az Aich-család történetének.

Id. Aich Ferenc (1803-1875) Dreher Antal nővérét, Klarát (1806-1875) vette feleségül, és így került 1844-ben Dreher schwechati sörgyárának igazgatói székébe. Nem érdemtelenül, hiszen ismert nagyszombati sörfőző család sarja volt, ő már Somorján született, és gyermekei közül többen Enyeden látták meg a napvilágot. Képmását közölte a Hajnal, „arczképekkel és életrajzokkal díszített album” 1864-ben. Aich Ferenc ekkor már Pesten élt, mivel Dreher Antal 1862-ben megvásárolta a kőbányai sörgyárat, és Aichot megtette igazgatónak.
 
 
Aich Ferenc, a Dreher serfőző igazgatója
Aich Ferencnek, tudomásom szerint, hat gyermeke született: Clara (1830-?); Maria (1833-1919); Ferenc (1835-1913); Anton (1837-1890); Róza (1844-1932) és Anna (1849-1872). Clara egy Josef Zeller (1822-1830) nevű építészhez ment feleségül, aki Dreher schwechati, trieszti és (1863-ban) pesti gyárain is dolgozott. Anton Aich, vagy ahogyan a képek verzóján szerepel „Onkel Toni Aich” 1873-ban Dreher michelobi sörgyárának igazgatója lett. Felesége talán az egyik fotón megnevezett Ernestine Krautsberger volt.

 
  Ifj. Aich Ferenc és első felesége, Josefa Schmidt
Ifj. Aich Ferenc (1835-1903) előbb a schwechati gyár igazgatója, majd apja halála után a kőbányai sörfőzde vezetője lett, s családjával a Dreher-villában lakott. Két házasságot kötött, először Josefa Schmidtet (1841-1892) vette nőül (megjegyzendő, hogy a kőbányai gyár korábbi tulajdonosát is Schmidtnek hívták), akitől öt gyermeke született: Ferenc (1863-1911), Maximilian (1864), Emma (1865-1954), Eugenia (1871-) és György (1873-1926). Emma révén kerültek rokonságba a Haggenmacherekkel, őt ifj. Haggenmacher Henrik, a híres sörgyáros elsőszülött fia vette feleségül. Az Aich-család legtöbb tagja nem vert igazán gyökeret Magyarországon, sokan közülük a schwechati temetőben nyugszanak.

 
        Aich György, Emma és Ferenc 
Ifj. Aich Ferenc második felesége Maria Meichl (1853-1916) volt. A Meichlek sem véletlenül kerültek a családba. Anton Dreher (1849-1921) Katherina Meichlt (1850-1937) vette feleségül, akinek apjánál, Theodor Karl Meichlnél (1820-1869) tanulta a sörfőző mesterséget. A Meichl-család foglalkozott a legrégebb óta sörfőzéssel Ausztriában. Az ifjabb Theodor Meichl (1847-1901) Anna Aichot vette feleségül. Róluk Lafranchini bécsi fotós készítette a gyűjtemény egy-egy képét.
 
 
Theodor Karl Meichl
Még két Aich testvérről kell szót ejtenünk. Róza (1844-1932) ahhoz a Gottschlig Józsefhez (1837-1893) ment feleségül, akiből prosperáló rum-, likőr és gyarmatáru-nagykereskedő lett a századfordulón. Az ő plakátja hirdette a „Marha - mondja a mester - igyál Gottschlig rumot!” szlogent. Az Aichokról készült felvételek többsége a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumba került.
 
 
                                                           Aich Róza és Gottschlig József

Ezen a ponton a családtörténet magyar vonatkozása lezárul, mert a másodszülött Maria Aich a csehországi Münchengrätz közelében fekvő, Klosterből származó Karl Ewaldhoz ment feleségül. Itt válik érdekessé, hogy kié lehetett a fényképgyűjtemény, ki látta el ceruzás feliratokkal a képeket? Mivel az Aichokat „Onkelnek” és „Tanténak” nevezi, csak Karl Ewald egyik gyermekéről lehet szó. A családi gyűjteményekben általában a tulajdonos képeiből van a legtöbb, ezekre nem kerül felirat, hiszen a felismerhetőség még a leszármazottak számára sem jelent nehézséget. Ez az oka annak, hogy Karl Ewald lányának keresztnevét, noha a gyűjtemény az övé lehetett, homály fedi.  

     
 Dr. Alfred Dobrowsky és felesége, id. Karl Ewald lánya, gyermekeikkel
 
Az azonban kideríthető, hogy férjét Dr. Alfred Dobrowsky-nak hívták, és a képek tanúsága szerint legalább két gyermekük született, Greta és Alfons. Az Ewald-lány jövendőbelijét fivére, Karl (1865-1950) révén ismerhette meg, aki 1889-ben végezte el az orvosi egyetemet. 1893-as évszámot visel az a vizitkártya méretű fotó, amelyet az ifjú Dr. Dobrowsky barátsága jeléül ajánl Dr. Karl Ewaldnak. Ewald igen komoly sebészi karriert futott be, tevékenységét számos kitüntetéssel jutalmazták, emléktáblája a Sophienspitalban található. 
 
 Dr. Karl Ewald 
A gyűjteményben érdekes zárványt képeznek azok a fotók, amelyek az 1900-as évek fiatal, és később híressé vált bécsi orvosairól készültek. Ezek, dedikációjuk alapján Karl Ewaldéi lehettek, nem teljesen világos, hogyan kerültek Dobrowskynéhoz. Talán Karl 1950-es halála után? Karl felesége francia származású volt, Marie Eugenie Saillant, ez erősítené a francia vonalat, de ő már 1939-ben meghalt, és a schwechati temetőben helyezték nyugalomra. Karl családi fotóit nem tartalmazza a gyűjtemény.

Az orvosok személye és szakterületük arra utal, hogy legtöbbjük Dr. Eduard Hoffmann bécsi patológus, a törvényszéki kórbonctan úttörőjének köréhez tartozott, talán az ő tanítványai lehettek. Közöttük találjuk Alexander Kolisko-t (1857-1918), aki Hoffmannt követte az intézet élén. Ő állapította meg Rudolf trónörökös halálát, és konzerválta Ferenc József holttestét 1916-ban a temetési ceremóniák idejére. Ernst Wertheim (1864-1920) alkalmazta először a méh eltávolítását méhnyakrák estén, John Quincy Adams 1907-ben operálás közben festette meg. Hans Lorenz (1873-1934) sebészprofesszor, amatőr alpinista volt. Eduard Michel (1864-1915) Belgrádban fektette le a törvényszéki patológia alapjait.

 


 
                                           Dr. A. Kolisko, Dr. E. Wertheim, Dr. H. Lorenz, Dr. E. Michel

De kik is voltak az Ewaldok? Az egyik korai fotó felirata: „Ferkl, Kaufmann in Kloster” arra utal, hogy talán egy felmenőjüket ábrázolja a kép. Id. Karl Ewaldnak több testvére is lehetett, egyikükről biztos információval rendelkezem: a Krützner-család feltérképezésében az egyik dédunoka segített. Karl lánytestvére, Marie, feleségül ment Johan Lošťakhoz (1845-1914), aki ügyvéd és a prágai Nemzeti Bank igazgatója volt. A lányukat is Marie-nak hívták (1882–1968), ő Eduard Krützner (1867-1933) felesége lett, aki csakúgy mint apósa, ügyvéd és a Nemzeti Bank igazgatója volt. Több fotó is készült a prágai Krützner-családról, a négy gyerekről, akiknek egyikében segítőm, Eduard Krützner úr (legendás rögbi játékos és tréner) felismerte apját, Eduardot (mert a családban mindig Eduardnak hívják az elsőszülött fiút), és megnevezte a három lánytestvért, Marie-t, Johanát és Ruženát. Felvilágosításait családja fényképeivel köszöntem meg. Krützner úr sajnos nem hallott a Rösler, Missig és Stöhr nevekről, holott ők is a csehországi ággal lehettek kapcsolatban, erre utal a fényképek készítésének helye (Leipa).
 
  
Johan Lošťak, lánya Marie és férje, Eduard Krützner, gyermekeik: Johana, Marie és  Ružena

Annyi tudható, hogy Anton „Onkel” Stöhr (1830-1906) ügyvéd és politikus volt, Bečovban született. Ha ismernénk a felesége nevét, talán kiderülhetne, hogy milyen szál köti az Ewald-családhoz. Valószínűleg egy másik lánytestvér.

 
Anton Stöhr
1893 fontos dátum a fényképek tulajdonosának életében. Könnyen lehet, hogy ekkor lépett frigyre Alfred Dobrowskyval, vagy legalábbis készült erre a lépésre. Ezt támasztja alá három, évszámmal ellátott csoportkép. Sajnos nem mindegyik ábrázolt személyt sikerült azonosítani.
 
 
     Az Ewald-család 1893-ban
 
A felvételek talán a bécsi Stephaniegasse 12. szám alatt készültek, ezt a házat tünteti fel az 1893-as névjegyzék Karl Ewald lakóhelyeként. Középen id. Karl Ewald áll, a schwechati Dreher-gyár igazgatója. Mögötte felesége, Maria Aich. Jobbján lánya, aki mögött Dr. Alfred Dobrowsky látható. ifj. Karl Ewald nem szerepel ezen a képen, de feltűnik egy másikon, amelyen egy félig teli söröskorsó is központi helyet kap, utalva a családfő tevékenységére. A bécsi névjegyzékben szerepel még egy Dr. Franz Ewald fogorvos is, akinek az id. Ewald balján álló ifjú hölgy dedikál egy másik fotót: őt Marie-nak hívják. Franz 1879-ben még Münchengrätzben született, 1901-ben házasodott, de 1940-ben a schwechati temető nyilvántartásába már hadirokkant trafikosként került. Talán inkább a keménykalapos, nagybajuszú, Ewaldra hasonlító férfi lehet a hátsó sorban, s nem az előtérben kalapját szorongató fiatalember. Dobrowskynak is lehetett egy öccse, a névjegyzékben később feltűnik egy vegyész Albert Dobrowsky, arcra talán a mögötte álló fiatal férfi állhat rokonságban vele. Elképzelhető, hogy a sötétruhás, kalapos nő a bal szélen Karl francia felesége vagy jövendőbelije, egy másik képen egymás mellett helyezkednek el. A jobb szélen álló lányok testvéreknek tűnnek, de ennél több nem deríthető ki róluk.           
 
      
 id. Karl Ewald és Gustav Pach sörgyár igazgatók
 
Két fénykép maradt a végére. Gustav Paché, hogy Anton Dreher mind a négy sörgyárának igazgatójáról szó essen. Pach egy ideig a trieszti sörfőzde igazgatója, 1884-ben megvásárolja a bécsi Schweizerhaus nevű vendéglőt a Praterben. Később már „Gebrüder Pach” (Gustav és Hermann) néven tulajdonolják az intézményt, majd 1899-ben túladnak rajta.
Id. Karl Ewald a 80-as években kerülhetett a schwechati Dreher gyár igazgatói székébe, születési évszáma ismeretlen, halálozásának éve a schwechati temető szerint 1901. A fényképgyűjtemény feltételezett tulajdonosának férje az 1930-as évek elejéig megtalálható Bécs lakónévjegyzékében, onnantól eltűnik. Talán ekkor kerülnek a képek "idegen földre". A gyűjtemény egyetlen hiányossága, hogy egyik Dreherről sem található benne fénykép.
 

* * *



Josefa Schmidt és Aich Ferenc (II)


Anton Aich, Theodor Meichl (II) és Anna Aich


Aich Ferenc (III)

Aich Róza és Gottschlig József


id. Karl Ewald


Ünnepség az Ewald-családnál 1893-ban




*


Helyreigazítás



id. Haggenmacher Henrik
MNM TF ltsz.: 94.226

Gyönki Viktória a Magdolna Udvar Művészeti Galéria és Helytörténeti Gyűjtemény történész-muzeológusának szíves közlése nyomán, sajnos csak most sikerült egy kirívó tévedést javítani, ugyanis az első Uher-fénykép nem idősebb, hanem ifjabb Haggenmacher Henriket ábrázolja. Ezt már az életrajz évszámaiból is ki lehetett volna következtetni, a fotó a 20. század első éveiben készült, amikor idősebb Haggenmacher Henrik már hetven felett járt, míg fia az ötvenes évei környékén. Az apa, a hetvenes évek végén készült fenti Kozmata-felvételen annyi idős, mint fia, az Uher-képen. Köszönet a kiigazításért.


Gottschlig Ágoston

Helyesbítésre szorul az a megállapítás is, hogy a századfordulón prosperáló Gottschlig-cég ehrenburgi lovag Gottschlig József vezetése alatt állt, hiszen ő már 1893-as halála előtt átadta a vállalat igazgatását fiának, Gottschlig Ágostonnak (1869-1951). A cég további sorsáról Török Róbert A fűszer és gyarmatáru-kereskedelem története Budapesten című 2016-os doktori disszertációjában olvashatunk bővebben. A fenti kép 1891-ben készülhetett, amikor Ágoston a belvárosi plébánián összeházasodott első feleségével. Ekkor tartalékos huszárhadnagy volt, de harcolt az első világháborúban a Székesfővárosi 7-es Vilmos Császár huszárezred kapitányaként, kitüntetésekkel díszített egyenruhás portréját a huszárezred emlékkönyvében is közölték.